Két keréken, országúton, országútival

Esztergom...

2018. augusztus 23. - Le a spammerekkel

Érdekes kis túrám volt tegnap. Már régóta tervezgettem, hogy elbiciklizek Esztergomba, mert szeretem a várost, szeretek csak úgy kiülni a Párkányi híd mellett a Duna partjára, meg imádom a Dunakanyart. Igaz, az eredeti terv úgy szólt, hogy a merretekerjek.hu oldalon megtervezett úton elgurulok Esztergomba, ott felszállok a vonatra és azzal jövök haza, dehát... ember tervez, hülyeség végez vagymi... :)

Kilenc óra körül indultam, de megfelelő navigációs eszköz híján kb. addig tudtam az utat, hogy UVH - Szentendrei út, ott a HÉV állomás mögött be a vasút mellé, aztán előre, amerre az út megy. Na igen... a folytatása az utcának már a 10-es út. Nem kis forgalommal, aminek a jelentős részét teherautók, kamionok adják. Solymár magasságáig bírtam, ott úgy döntöttem, hogy elég volt a sok teherautóból, lesz-ami-lesz, a körforgalomnál elindultam Solymár belseje felé, az Auchan mellett. Mint kiderült, az út, amin elindultam, a vasútállomásra vitt. Kénytelen voltam áttolni. A túloldalon egy meredeknek látszó szakasz következett, szégyen, nem szégyen, jó hosszan, egészen a Sparig toltam a bringát. A boltban vettem némi innivalót, mert úgy tűnt, nincs a környéken utcai kút, aztán felültem és irány előre! A térkép szerint ez a 1107-es út. Amennyire emlékszem, nem a legjobb minőségű az út, így nagyon nem tudtam sietni, de itt már érdemes nézelődni, ha az ember szereti az ilyen településeket, ez főleg Pilisszentivánra, Piliscsabára és Pilisjászfalura vonatkozik. Kellemes kis helynek tűnt mindhárom. (Fura, azt hittem, Perbálon is jártam, de ezek szerint - most néztem meg a térképen - valamelyik táblát félreértettem, mert az is Piliscsaba volt, amit Perbálnak hittem)  Beiktattam egy kis pihenőt a Piliscsabai Római Katolikus Templom mellett - végre egy kis árnyék! :)  Vissza a bringára és tekerés tovább. Hegyek-között-völgyek-között :) Itt sajnos már kezdtem zombisodni, láttam, hogy szép lehet a táj, de a forgalom és az úton itt-ott felbukkanó, autókra nem annyira, országúti bringára annál inkább veszélyes kátyúk kissé elterelték a figyelmemet. Elértem egy kereszteződéshez, ahol egy jókora tábla jelezte, Esztergom jobbra. Ugyan 111-es útra emlékeztem, ez meg 117-es volt, de biztosan rossz a memóriám. Tekerek, tekerek, az órám szerint már nagyon közel voltam Esztergom Kertvároshoz, mikor egy kamionos rám dudált. Tíz perccel ezelőttig abban a hitben voltam, hogy na, megint egy hülye autós. Most nézem a térképen és a streetview-n, hogy nagyjából ott, ahol a kamionos dudált, van egy földút a semmibe és mellette a kis tábla, amit vagy elloptak vagy én nem vettem észre, mindenesetre lassú járművel, lovaskocsival, kerékpárral behajtani tilos. Hát bevallom férfiasan, én behajtottam és ezek szerint jó egy kilométert tekertem a tilosban. Beérve Kertvárosba már kicsit haldoklósnak éreztem magam, irány a sarki élelmiszer áruház. Mikor tovább akartam menni, akkor vettem észre, hogy annak a 117-esnek a folytatásánál, amin érkeztem, ott a biciklivel(is) tilos tábla. Még jó, hogy nem akartam arra menni... :)  Innen már toltam a bringát egészen a hídig és ott végre pihenhettem.

Úgy egy órát üldögéltem, kicsit rendezgettem a soraimat, aztán úgy döntöttem, hogy a fenének költsek vonatra, egyszer már hazabicikliztem Esztergomból, most miért ne bírnám? Irány Pilismarót, Dömös, Visegrád ... Tahi, Leányfalu, Szentendre, Budapest, szóval a 11-es.  Az út, ahogy vártam, gyönyörű. Visegrád... lehet, hogy a látvány terelte el a figyelmem, de attól tartok, pár helyen nem vettem észre a kerékpárutakat, maradtam az autók között.  Dömösnél az Ördög-hegy ahogy megjelenik az út látszólagos végénél, egy kanyar mögött... huhhhh... mintha készülne rám omlani. Félelmetes és nagyon szép. Fotó ezt nem adja vissza... még az sem tűnt fel, hogy nem is ezen a parton van, hanem a Duna túloldalán. Felejthetetlen, ahogy felbukkant... Azt hiszem, már jóval túl voltam Visegrádon, amikor rázni kezdett az út. Látszólag teljesen jó, de a 8 barra fújt gumival istentelenül ráz, kilométereken át. Lehet, hogy gyorsabban kellett volna mennem, de annyira már nem ment... hiába, több mint száz kiló, amúgyis nulla kondi... nem részletezem.  Na mindegy, túlélve. Tahi előtt nem sokkal kerékpárút. Nem túl hosszú, de viszonylag jó minőségű, elvben lehet tekerni. Én inkább nézelődtem. Innen már csak a fogyó energia és lelkesedés... kicsit még felvillanyozódtam, mikor Leányfalu-Szentendre határán ránéztem az órára és még csak fél hat volt. Áhhh... Otthonról Szentendréig lejöttem már 30-35 perc alatt, negyed hétre otthon vagyok. Aha, meg ahogy azt a Móricka elképzeli... elfogyott a vizem, az energiám, a ... szóval minden, képtelen voltam visszaülni a bringára, úgyhogy toltam, egészen a Korzó végéig. Ott találtam végre kutat. Onnan egy darabig tekertem, de az olcsó kesztyű most megbosszulta magát: nem tudom, hogy és mikor, de feltörte a tenyerem, istentelenül égett, fájt. Nem sokat javított a kedvemen, szóval egy darabig ismét toltam. Hülye fejjel úgy döntöttem, hogy nem megyek vissza a 11-esre és húzok el Budakalászra, inkább maradok a kerékpárútnak csúfolt szörnyűségen. Kár volt. Egy szakaszon olyan, mintha murvát szórtak volna a még olvadt bitumenre és hagyták volna belekötni. Montival nem annyira gáz, de ugye én outin járok mostanság. Remélem, nagyon nem ártott meg neki. Viszont ott végképp lehetetlen volt haladni. Utána már csak annyi volt, hogy át a 11-es fölötti felüljárón, Lupaszigeti út, természetesen a kerékpárúton, mert ugye az biztonságos... aha... Balkézről valaha eperföldek voltak, most nem tudom, mi van ott, mindenesetre egy autó jött onnan kifelé. Megállt a kerékpárút előtt, azt hittem, miattam. De nem. A távolban megjelent egy An-2-es szúnyogirtó gép mélyrepülésben, valószínűleg azt leste ez a gyökér. Mert kb. akkor értem oda az autója elé a kerékpárúton, mikor a repülő eltűnt, ez meg azonnal indult. Nagyjából 5-10 centin múlott, hogy nem lökött ki a rendkívül nagy forgalmú (naponta kb. 8-10 autó) útra, ahol épp érkezett egy autó. Innen már csak pár km szenvedés és otthon is voltam. :)

112km volt az össz megtett táv, ami egyéni rekordom. És leszámítva a helyenként gyalázatos minőségű utakat, meg a 10-esen azt a már számomra is zavaróan nagy forgalmat, nagyon élveztem, egészen Szentendréig. Hát utána már csak szenvedtem, de az mindig így van. Ami most is nagyon tetszett, hogy mennyire vigyázott rám szinte az összes gépjárművezető (személyautó, teher, kamion, busz, motor(!)), a 112km alatt találkoztam három hülyével, aki közvetlenül és eggyel, aki közvetve zavart. Közvetlenül úgy értendő, hogy közel, nagy sebességgel húzott el mellettem, szűk helyen úgy előzött, hogy nem lehetett biztos abban, hogy elfér a szembejövő mellett, kis híján leszorított, ilyesmi... De a többség nem volt türelmetlen, ha a szembejövő forgalom miatt nem tudtak kikerülni, jöttek mögöttem lépésben, míg észrevettem és elengedtem őket, sokan még meg is köszönték, hogy félreálltam. A legszebb, hogy ahol a jelek szerint tilosban járhattam, ott sem dudált egy kamionost leszámítva senki, csak mentek ugyanúgy, mint máshol. Hmmm... viszont az is igaz, hogy sokaktól eltérően engem nem zavar, ha 70-80-as tempóban húz el mellettem egy kamion, feltéve, hogy megvan a biztonságos oldaltáv. Ami számomra szokatlan, már-már ijesztő volt, az a pótkocsis, utánfutós járgányok előzése. Elmegy mellettem valami, érzékelem, hogy vége, de mire úgy érzem, hogy túlment rajtam, máris ott a következő... a pótkocsi vagy utánfutó. És több ilyen volt. Az egyik kamion volt, a másik egy SUV az utánfutón egy motorcsónakkal, meg pár sima személyautó valami általános célú vontatmánnyal. :)   Ja, a közvetetten zavaró: Megyeri hídon a feltételezhetően a max. engedélyezett sebességgel haladó autók közt megjelent egy a többinél 40-50-nel gyorsabban száguldó fekete autó, talán egy Merci. Ahogy elhúzott mellettem, utána fordultam és láttam ahogy szitál a hátulja. Egyre vártam a csattanást, de szerencsére megúszták. Nem értem, miért kell ennyire hülyének lenni. :(

Biciklisekkel alig találkoztam napközben, egy másik outis tekert el mellettem Solymáron dombra fel, kb. dupla sebességgel, mint én. Na ja, én 100+ kiló, ő nagyjából a fele. :) 
A 10-es utat ugyan a merretekerjek.hu ajánlja erre az útvonalra, én azt mondanám, hogy erre csak mazochisták menjenek, pláne országúti géppel. Nem győzöm ismételni: a környék szép (számomra, párom biztosan fikázná :) ), érdemes eljönni, de nem ártana valami kevésbé forgalmas utat találni, mert nincs hová lehúzódni és csak 2x1 sávos az út szinte végig.
Visszatérve a biciklisekre:  Leányfalunál, de főleg Szentendrén nagyon sokan lettünk úgy hirtelen. Sajnos a parti bringaút nem elég, hogy outival kissé kényelmetlen, teli volt gyalogosokkal is... most nagyon utáltam őket.Volt amelyik még morgott is a bajsza alatt, hogy miért kell félreugrálnia... (azé, me KERÉKPÁRÚT B+!)

Végül a kedvenc KRESZ táblám: Alig volt olyan út, ahol ez nem volt kirakva... elgondolkodtató: javítás helyett olcsóbb a tábla.

Aztán most pihi van... :)

 ui: voltaképp ez az egész arról szól, hogy ha nem vagy edzett bringázó és már a 30-40km-es távok hallatán is leizzadsz, nem kell kétségbeesni. Olyan utat kell eleinte választani, ahol ha félúton elfogy az erő, fel tudod tenni a bringát vonatra, HÉV-re, esetleg hajóra, így nincs az a lelki teher, hogy mi lesz, ha nem bírod és 8-12 óra alatt meg lehet tenni akár 100km feletti távokat is.

Update (2018.10.07) : az imént fedeztem fel, hogy egy facebook csoportban valaki megosztotta ezt a posztot. Egy kicsit retardáltnak tűnő fazon azon vergődik, hogy "ha nem közlekedésre alkalmas géppel teker, azt ne közúton tegye, hanem zárt sportpályán, magánúton, stb." - ezúton tájékoztatnám a dagadt seggű autóst, hogy a biciklim fel van szerelve mindennel, amit a jogszabály előír, a küllőprizmák kivételével, mivel a küllőim viszonylag egyediek, nem lehet ilyesmit rászerelni, cserébe sötétben nem járok vele. Hogy az István a királyt egyik szereplőjét idézzem: "Szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát...". Ugyanezen zseni írja: "Másfelől, ha az úton kerékpárost észlelsz és úgy gondolod, hogy a kerékpáros nem szabályosan tartózkodik ott, akkor a kölcsönös bizalom elve nem áll fent és neked a kialakult dinomen közlekedési helyzet szerint kell közlekedned. A kerékpáros szabálytalansága nem ment fel a szabálykövető közlekedés alól." - ha netán az illető ezzel arra céloz, hogy nyugodtan átgázolhat a szabálytalannak ítélt biciklisen, akkor javasolnám, hogy adja vissza a jogsiját - ha egyáltalán van olyanja. :D Ja, apróság, de talán fontos: úgy tűnik, nem csak én nem láttam a bringázni tilos táblát, mert kikerült a streetview-ra egy a poszt írásakor látottnál 6-7 évvel frissebb állapot és azon már nincs nyoma a bringázni tilos táblának, szóval nem én voltam figyelmetlen a jelek szerint. :)   B verzió, hogy nem ott van, ahol az openstreetmap-re épülő merretekerjek.hu jelzi...

A bejegyzés trackback címe:

https://ketkerekenoutival.blog.hu/api/trackback/id/tr6914197677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.