Két keréken, országúton, országútival

Két keréken, országúton, országútival

Útajánló - Budapest-Vác

2018. szeptember 14. - Le a spammerekkel

Számomra mindig kész szenvedés volt Dunakeszi felé elhagyni a várost outival. Budapesten a Külső Szilágyi még elmegy, de utána az átjáró Dunakeszire már kezd rémálmokat idézni az időnként türelmetlen autósok miatt, bár ezt leszámítva, addig még elmegy. Sőt... még Dunakeszin is elfogadható, egészen a helyenként kerékpárútként, máshol bringa-gyalogként kijelölt járda kezdetéig. Ott outival már tényleg agyrém az út (számomra). Ezen sajnos át kell vergődni, nem tudok igazi alternatívát, mert a Váci út Dunakeszire érő szakasza sem igazán nyerte el a tetszésemet.
Eddig az út (Verseny utca) végénél, a vasúti felüljárón át, ki szoktam menni a 2-esre, ott a bringasáv romjain, majd a lakótelepen át a komphoz és onnan az ajánlott bringás úton, (aminek egy elég nagy része szintén nem outi alá való) lehet eljutni ha jól emlékszem, Sződligetig, ahonnan már Vácig korrekt kerékpárút van. Na de az út nagy részén alig lehet haladni a kátyúk, repedések vagy csak szimplán rázós úttest miatt. Meguntam.

Ma jött a nagy ötlet: picit kerülőt tettem, először Dunakeszin. A vasúti felüljáró végében van egy utcácska (Könyves Kálmán út), amin elindulva el lehet jutni Gyártelep vasútállomásig. Ott ma még folytattam a hagyományos utat, de legalább megspóroltam a rázós, kátyús, lámpás stb. 2-es út mentén lévő kerékpársávot. Már megérte, hogy legalább ezen a pár kilométeren lehetett menni és nem az útakadályokat kellett kerülgetni.

Vácról hazafelé vettem egy nagy levegőt és kimentem a 2-esre. Egészen Dunakesziig szabad az út és a legtöbb helyen megfelelő minőségű arra, hogy 8 barra fújt gumikkal is végigtekerjek rajtuk. Hogy a leggyorsabb részeken is csak 30-32km/h-t értem el, az csak az edzetlenségem következménye, sokkal gyorsabban is mehettem volna, ha bírok, csak a forgalommal kell megbékélni, mert nem üres az út. Úgy saccolom, percenként 4-6 autó ment el mellettem, talán több is, de hullámokban. Elmegy nyolc-tíz, aztán szünet, megint egy adag, megint szünet. Sajnos Dunakeszi északi végében véget ér a jólét, ott a kötelező bringa-gyalog :( Öröm az ürömben, hogy csak pár száz méter, ott le lehet kanyarodni Gyártelep felé, vissza a Könyves Kálmán útra és... egy helyen egyirányúvá válik, ott le kell fordulni róla, majd az első sarkon, egy majdnem 180 fokos fordulóval vissza. Sajnos nem mentem vissza, úgyhogy kicsit elkavarodtam, de végül csak eljutottam a Bajcsy-Zsilinszky utcára, onnan vissza a reptér melletti "bringaút"-ra (Verseny u., Pálya utca), aztán irány haza...

Ja, itthon megnéztem: az odaút, Dunakeszi-Vác szakaszon kb. 20-25 perccel volt hosszabb, mint a kettesen visszafelé, pedig a visszaúton Gödön még beugrottam egy boltba némi enni-innivalóért... mi lenne, ha még az edzettségem is megfelelő lenne? :)

 

Hülyék az utakon már megint...

Egyszerűen nem tudok napirendre térni a téma felett. Bringás fórumokon mindig "az autósok" a közellenség. Miközben a fővárost elhagyva épp az ellenkezőjét tapasztalom. De... amit ma láttam, míg eljutottam a budai Duna parton a Rákóczi hídtól a Margit hídig... egyszerűen katasztrofális, sokszor baleset- néha életveszélyes.

Jó, a gyalogosoktól még az osztott kerékpár-gyalogúton sem várom el, hogy bármire figyeljenek, szóval tőlük megszoktam, hogy kiszámíthatatlanok, figyelmetlenek. De...

- hogy minden második biciklis olyan türelmetlen, hogy képes lenne fellökni, csakhogy megelőzzön (ott, ahol a max. 20km/h a megengedett és én kb. annyival megyek)

- hogy amikor összegyűlik sok biciklis, a követési távolságot úgy 10-20 centiben gondolják tökéletesnek, aztán egy hirtelen fékezés és...

- hogy amikor az összegyűlt "tömeg" eleje megáll a pirosnál, miért kell a szabályos négy-öt embert kikerülve átcsörtetni a piroson a maradék tíznek?

- hogy miért van olyan kretén állat, aki a kanyarban betolakszik a kanyarodó biciklis és a tőle balra, úgy egy méternyire lévő oszlop közé?

- hogy a gyalogosokat miért ignorálják sokan a bringagyalog kombón?

- hogy... mi a francér nincs rendőr legalább néha, csúcsidőben az ominózus szakaszon, aki az ilyen életveszélyes alakokat kiemelné a maradék ötven százalékból... :(

És akkor van aki megkérdezi, hogy miért próbálom elkerülni a kerékpárutakat.
+1: előzni csak balról illene, jobbról nem jó ötlet még bringa-gyalogúton sem...

Vannak még idióták - ontopic

Budai Duna part, kerékpár-gyalogút, Erzsébet hídtól délre. Nincs tömeg, de sokan vagyunk. Inkább tolom a gépet. Sorra suhannak el a biciklisek centikkel mellettem, akkor is, ha van bőven hely és lassítani sem jut eszükbe. Aztán jön két, lélekben szőke nő. Az egyik engem próbál kikerülni, a másik a tőlem kb. tíz méterre sétálókat. Persze egyik sem lassítana. Centiken és egy durván félrerántott kormányon múlt, hogy nem ütköztek össze... kevésbé necces esetből volt még vagy tíz. Egyszerűen figyelmen kívül hagyják a "tisztelt" biciklisek még azt a szabályt is, hogy aki előz, annak kell elsőbbséget adnia az egyenesen haladónak. Ahogy azt is elfelejti mindenki, hogy ezeken a közös bringa-gyalog utakon tilos egymás közlekedését akadályozni... Magyarán a gyalogosok sem foglalhatnák el teljes szélességében az utat, mégis szokták...

Vannak még idióták - offtopic

Facebookon nagyon kell vigyázni az ismeretlen ismerősökkel. :D

Volt valaki, aki eleinte normálisnak tűnt. Tegnap elkezdte feszegetni a menekültek témáját, kezdett kibújni belőle a rasszista barom, dehát relative normálisan beszélgettünk eddig, nem küldöm el oda, ahova való lenne, csak próbálom felvilágosítani, hogy marhaságokat hord össze és olyasmitől retteg, ami egyszerűen nem létezik.

Erre ma... egy posztja alatt megemlítette, hogy egyedül él és ez így jó neki. Addig erősködött, hogy ez bizony így jó, hogy megjegyeztem: amennyiben évek óta jó neki a magány, az gáz... van rá egy szakkifejezés: antiszociális. Erre szó nélkül letiltott :D (ja nem, előtte még lehülyézett, csak utána tiltott le... :D)  
A poén a dologban, hogy előtte azért leírta, hogy végső soron tisztában van vele, hogy ez így nem jó, csak tagadja, persze tagadva az egészet, szóval van remény, hogy legalább az egyik hülyeségéből kigyógyul.
Azt hiszem, jót tenne neki egy pszichiáter, mert amit előadott, az bizony komoly problémákra utal, aminek nagyon csúnya vége lesz és ennek csak a kezdete a munkanélküliség, ami előbb-utóbb eléri, ha nem csinál valamit nagyon hamar.

(annyiban nem off, hogy ezt a szerencsétlent az egyik bringás csoportból ismertem)

 

ui: bár itt van némi kavarodás, mert a wiki szerint antiszociális = pszichopata, ami számomra újdonság, én kicsit más értelemben találkoztam az antiszociális jelzővel... nincs valami elcseszve a wikin???

Elfogyott a beton... :D

https://goo.gl/maps/LE4x1dzWKMC2

Nem is tudom, erre mit lehetne mondani... szánalmas? 300m-nyi félutat megspóroltak, ki tudja, miért... Ettől kezdve országútival, szabályosan, nem lehet Szendehely(?) felé elindulni, mert egy közel 1km-es földúton vezet a kerülő. Bár az is kérdéses, hogy az E77-re fel szabad-e menni bringával...

Nagymaros-Visegrádi kirándulás

Tulajdonképp egész kellemes volt, leszámítva olyan apróságokat, hogy eltévedtem már Gödnél, hogy Kismarosnál fizikai kapcsolatba kerültem egy korláttal stb. :)

Gödnél láttam sárkányhajósokat, amint épp indultak. Aztán már hallottam is. Vácra beérve megint... remélem, nem ugyanazokat, akiket Gödnél, mert vicces lenne, ha árral szemben gyorsabbak lettek volna, mint én bringával. :)
A gát után sikerült eltévednem... elment mellettem egy biciklis, miközben pihentem. Elindultam utána, láttam ahogy befordul egy utcába, én követtem, mert azt hittem, ő ismeri az utat. Nem nyert. Zsákutca, ami a gát egy lezárt részére vitt. Na, akkor irány arra, amerre én emlékeztem. Jé, a távolban látom ugyanazt a biciklist. Valahol Sződliget és Vác közt értem utol, jó 4-5km tekerés után. Ahogy közelebb értem, gyorsított. Na, ezt nem hagyjuk annyiban, én is... :D  Végül olyan 30-32km/h-t mutatott az órám, mikor végre sikerült megelőzni.Vác "bejáratánál" megálltam pihegni, inni... épp csak leszálltam a bringáról, mikor elment mellettem: basszus... egy tizenéves gyerek volt.   Jó, itt megint előjön belőlem, hogy "nade neki minimum ötven kilóval kevesebbet kell cipelnie", de akkor is... igaz, vén hülye létemre, mit ugrálok, meg versenyezgetek...  :D

Vácról kifelé viszonylag  nagy sebességgel rámentem valami gyűrődésre, meg is ijedtem, hogy ebből nyolcas lesz, de a kerék kibírta. Picivel később viszont olyan érzésem volt, mintha folyamatosan fogná a fék a hátsó kereket, olyan nehéz volt tekerni és ez elég sokáig tartott. Már azt hittem, hogy mégis megártott a bringának az a huppanás, de kiderült, hogy csak egy alattomos, gyakorlatilag érzékelhetetlen emelkedőn megyek... :D

Vácot elhagyva (fura... vagy megint betévedtem egy tiltott útra vagy leszedték a kerékpározni tilos táblát: a streetview-n ott van a kerékpárral tilos, én nem láttam, a merretekerjek.hu szerint szabad az út, csak nem javasolja), egy kerékpárút tábla tövében álldogált egy idősebb, bringás pár. A kerékpárút gyanús volt, hogy visszavisz Vácra, csak az a gond, hogy valahol letérhettem az EV6-ról, de Vác után csak a betont követtem. Lehet, hogy egy része földúton megy? Sebaj, megkérdezem őket. Értetlenül néznek és ... talán szlovákul magyaráz valamit a nő... na jó, köszöntem és mentem tovább. Jön szembe még két bringás, hasonló táskákkal, mint az előzők, már nem is próbálkozom. Újabb elágazás, újabb biciklis, na, hátha... ő sem tud magyarul... a dujuszpíkinglisre már igennel válaszol, Esztergomból jött és meg tudta mondani, merre menjek tovább. :) Az út katasztrofálisnak mondható az egyenetlenségei miatt, gyors tekerésről szó sem lehet, de legalább újabb biciklisek. Úgy 50-60 nyugdíjas... miután elmentek mellettem, újabb húsz... :) Végre, egy kis élet! Egy időben azt hittem, elfogytak a bringások a túrautakról.

Nagymarosig jóformán semmi, leszámítva, hogy egy elég idióta kialakítású hídról legurulva az útmenti korláton kötöttem ki. És utána hosszú, hosszú kilométereken át (meg előtte is, ha jól emlékszem), betonlapokból kirakott út, amin alig lehet outival haladni. :(  A híd után egy darabig toltam a biciklit, nem volt lelkierőm átnézni, hogy nem lett-e baja az ütközéstől, de végül csak rászántam magam. Úgy tűnik, semmi. Na, felülök, tekerek, de valami furcsa, nyikorgó, csipogó hang... na, hogyaza *******... megállok. A csipogás folytatódik. Hülye madár a bokorban... olyan hangja volt, mint a kenetlen kocsikeréknek. :D

Nagymaros. Hölgy kertészkedik, kérdezem, hol találok utcai kutat? Azt nem tudja, de ad vizet. Hmmm... néha meglep, hogy ilyen is létezik még... Próbálnék Pesten egy lakótelepi lakásba becsöngetni vízért... pedig itt még annyira sem jellemző a működő, utcai kút, mint máshol. Jöhet a komp, de előtte még a büfében lángost eszek, ha beledöglök is... hetekkel ezelőtt a párommal jártunk ott, akkor kihagytam, most nem fogom. Vagy mégis... 29-30-án a gázszolgáltatás szüneteltetése miatt csak hamburger és gyros van. Se lángos, se palacsinta. Brühühü... :(

Na mindegy, ezt még túlélem. Azért kicsit gyönyörködök a tájban, erről az oldalról is szép a Dunakanyar.

Komp, Visegrád, CBA, folyadékpótlás, egy kis csoki, irány Horá... izé... Szentendre. Fura, Esztergomból hazafelé rettenetesen rossznak tűnt ez az út, most már-már jónak mondanám. Mi a franc történt? Ja... az esztergomi kirándulás után a kulacstartómat leszedtem és visszaraktam úgy, hogy ne zörögjön, mert ahogy a boltban felrakták... én meg hetekig lusta voltam megnézni, hogy miért zörög ennyire. :(   Sokat javított a komfortérzetemen, hogy már nem zörgött az az izé...

Dunabogdány, a szabadstrand most is tetszik... utána megint néhány túrázóba botlottam. Azt hittem, gyorsan mennek, de a normál tempómban simán lehagytam őket, csak egyikük jött utánam egy darabon, sajnos fogalmam sincs, hogy csak versenyezni akart vagy kérdezni valamit (ezek sem beszéltek magyarul :) )
A kerékpárút elejét/végét most sem tudom hova tenni. A tahitótfalui illetékes szerint az a pár tíz méter, amit én még kerékpárútnak hittem, nem az. Ehhez képest fel van rá festve a jelzés. Viszont úgy ér véget, hogy ha valaki figyelmetlenül érkezik oda, az úgy jár, mint Arany Jánosnál az éji bogár: nagyot koppan...

Tahitótfalu, már közel a cél... közel? Fura, a Duna parti kerékpárúton biciklizve sokkal rövidebbnek tűnt az út, mint a 11-esen. Tahí is nagyon hosszúnak tűnt, Leányfalu meg még sokkal hosszabbnak, mint ahogy az emlékeimben élt. Végre Szentendre, cél az itató (kút a patak fölött). Amíg pihenek, szinte szó szerint beesik egy srác, bringát csak úgy lehajítja a fűre, szárazra issza a kutat, aztán üldögél a padon, mint aki kicsit túlhajtotta magát :D Biztos-ami-biztos megkérdeztem, hogy rosszul van, kell-e segítség, de... mintha magamat hallanám, lényegében azt mondja, amit láttam rajta: "Csak a saját hülyeségem, a 100. kilométeren még meghajtottam magam, 96-os pulzussal" :D   Hát erre mit lehet mondani? :)  Elköszönök, megyek fel a kedvenc boltomba mákos sütiért, akkor jutott eszembe, hogy ott a zsákomban a szőlőcukor, adhattam volna...  hát ez már a szenilitás jele...

Hazafelé még benéztem Budakalászra... basszus, itt minden délután ekkora dugó van, vagy történt valami?? Solymár(?) irányába a vasúttól áll a sor, a fénysorompó fehéren villog, szóval nem tudom, hol lehet az eleje, de k.hosszú...

Megyeri-híd, úgy a 80. km környéke... elfogyott az erőm, tolom a bringát... csengetnek, félrehúzódok, megint csengetnek. Felnézek, egy biciklis srác és érdeklődik, hogy kell-e segítség, mert látja, hogy a gumik rendben. :) Köszöntem szépen, de sajnos a kondimmal ő sem tud mit kezdeni. Mire felnéztem már eltűnt a hídon. Nézem a kajakos srácokat a vízen, majd valami fura zaj: egy autó a belső sávban, a többiek tempójával (szóval úgy 80-100 körül), épp csak az elejével nem stimmel valami... vagy egy kartondoboz maradványait tolta maga előtt, vagy le volt szakadva az eleje és azt tolta, de "gyönyörű" hangja volt. És úgy tűnik, a sofőr nem vette észre, hogy valami nincs rendben. Pár autóval később meg egy, a hangjából ítélve defektes jármű húzott el hasonló tempóban. Tényleg ennyi dilis van az autósok közt? :(

És most izomláz... 112km nem ártott meg, igaz, nem is próbáltam sietni. Ez csak 82-83 volt, de majd meghalok még most reggel is :D

 

 

Miért is jó a sisak...

Nem csak komolyabb eséseknél véd... Ma Kismaroson áttekerve, volt szerencsém közelebbi ismeretséget kötni egy útmenti korláttal. :D

https://www.google.com/maps/@47.822998,19.0002632,3a,75y,230.13h,55.85t/data=!3m6!1e1!3m4!1sAF1QipPjuJ8IEQDi_b-P2Q1mvpA-tJtZgl-h1pikdch1!2e10!7i7200!8i3600

Remélem, jó a link.
Szóval az történt, hogy szépen, lassan felmásztam a fenti helyen lévő hidacskára, majd a túloldalán fékezés nélkül kezdtem gurulni. Elég hamar rájöttem, hogy ebből gáz lesz, húztam a féket, de már késő volt, a kerék lecsúszott a betonról, a korlát mellé, ami végül megállította a biciklit is, meg engem is. Megálláskor egy jellegzetes, koppanó hang hallatszott, ahogy a sisakom és a korlát kontaktusba kerültek. Sisak nélkül minimum egy jókora dudorral a fejemen és törött szemüveggel lettem volna kénytelen továbbmenni, így csak az önérzetem sérült, meg a képen is látható bokortól az egyik ujjamon keletkezett egy kb. 2mm-es vágás :)

 Viszont annyit megjegyeznék, hogy a Bp-Szob úton ez talán a legrosszabb bringaút, amit csak találni lehet, legalábbis outival. Arról nem beszélve, hogy ivóvízhez úgy jutottam, hogy egy épp kertészkedő hölgytől kellett kérnem, mert működő kutat egy darabot sem találtam Vác és Nagymaros közt. :(

A kirándulás részletei itt: https://ketkerekenoutival.blog.hu/2018/08/31/nagymaros-visegradi_kirandulas

 

Sisak témára visszatérve: ha montival kirándul az ember, előfordulhat, hogy fás-bokros részeken kell átkelni és bizony a belógó ágak is tudnak kellemetlen karmolásokat okozni. A sisak ezektől is megvéd. Szerencsére látom, hogy egyre többen ismerik fel,  bizony kell az a sisak, nem csak divatból hordja aki hordja.

 

 

Esztergom...

Érdekes kis túrám volt tegnap. Már régóta tervezgettem, hogy elbiciklizek Esztergomba, mert szeretem a várost, szeretek csak úgy kiülni a Párkányi híd mellett a Duna partjára, meg imádom a Dunakanyart. Igaz, az eredeti terv úgy szólt, hogy a merretekerjek.hu oldalon megtervezett úton elgurulok Esztergomba, ott felszállok a vonatra és azzal jövök haza, dehát... ember tervez, hülyeség végez vagymi... :)

Kilenc óra körül indultam, de megfelelő navigációs eszköz híján kb. addig tudtam az utat, hogy UVH - Szentendrei út, ott a HÉV állomás mögött be a vasút mellé, aztán előre, amerre az út megy. Na igen... a folytatása az utcának már a 10-es út. Nem kis forgalommal, aminek a jelentős részét teherautók, kamionok adják. Solymár magasságáig bírtam, ott úgy döntöttem, hogy elég volt a sok teherautóból, lesz-ami-lesz, a körforgalomnál elindultam Solymár belseje felé, az Auchan mellett. Mint kiderült, az út, amin elindultam, a vasútállomásra vitt. Kénytelen voltam áttolni. A túloldalon egy meredeknek látszó szakasz következett, szégyen, nem szégyen, jó hosszan, egészen a Sparig toltam a bringát. A boltban vettem némi innivalót, mert úgy tűnt, nincs a környéken utcai kút, aztán felültem és irány előre! A térkép szerint ez a 1107-es út. Amennyire emlékszem, nem a legjobb minőségű az út, így nagyon nem tudtam sietni, de itt már érdemes nézelődni, ha az ember szereti az ilyen településeket, ez főleg Pilisszentivánra, Piliscsabára és Pilisjászfalura vonatkozik. Kellemes kis helynek tűnt mindhárom. (Fura, azt hittem, Perbálon is jártam, de ezek szerint - most néztem meg a térképen - valamelyik táblát félreértettem, mert az is Piliscsaba volt, amit Perbálnak hittem)  Beiktattam egy kis pihenőt a Piliscsabai Római Katolikus Templom mellett - végre egy kis árnyék! :)  Vissza a bringára és tekerés tovább. Hegyek-között-völgyek-között :) Itt sajnos már kezdtem zombisodni, láttam, hogy szép lehet a táj, de a forgalom és az úton itt-ott felbukkanó, autókra nem annyira, országúti bringára annál inkább veszélyes kátyúk kissé elterelték a figyelmemet. Elértem egy kereszteződéshez, ahol egy jókora tábla jelezte, Esztergom jobbra. Ugyan 111-es útra emlékeztem, ez meg 117-es volt, de biztosan rossz a memóriám. Tekerek, tekerek, az órám szerint már nagyon közel voltam Esztergom Kertvároshoz, mikor egy kamionos rám dudált. Tíz perccel ezelőttig abban a hitben voltam, hogy na, megint egy hülye autós. Most nézem a térképen és a streetview-n, hogy nagyjából ott, ahol a kamionos dudált, van egy földút a semmibe és mellette a kis tábla, amit vagy elloptak vagy én nem vettem észre, mindenesetre lassú járművel, lovaskocsival, kerékpárral behajtani tilos. Hát bevallom férfiasan, én behajtottam és ezek szerint jó egy kilométert tekertem a tilosban. Beérve Kertvárosba már kicsit haldoklósnak éreztem magam, irány a sarki élelmiszer áruház. Mikor tovább akartam menni, akkor vettem észre, hogy annak a 117-esnek a folytatásánál, amin érkeztem, ott a biciklivel(is) tilos tábla. Még jó, hogy nem akartam arra menni... :)  Innen már toltam a bringát egészen a hídig és ott végre pihenhettem.

Úgy egy órát üldögéltem, kicsit rendezgettem a soraimat, aztán úgy döntöttem, hogy a fenének költsek vonatra, egyszer már hazabicikliztem Esztergomból, most miért ne bírnám? Irány Pilismarót, Dömös, Visegrád ... Tahi, Leányfalu, Szentendre, Budapest, szóval a 11-es.  Az út, ahogy vártam, gyönyörű. Visegrád... lehet, hogy a látvány terelte el a figyelmem, de attól tartok, pár helyen nem vettem észre a kerékpárutakat, maradtam az autók között.  Dömösnél az Ördög-hegy ahogy megjelenik az út látszólagos végénél, egy kanyar mögött... huhhhh... mintha készülne rám omlani. Félelmetes és nagyon szép. Fotó ezt nem adja vissza... még az sem tűnt fel, hogy nem is ezen a parton van, hanem a Duna túloldalán. Felejthetetlen, ahogy felbukkant... Azt hiszem, már jóval túl voltam Visegrádon, amikor rázni kezdett az út. Látszólag teljesen jó, de a 8 barra fújt gumival istentelenül ráz, kilométereken át. Lehet, hogy gyorsabban kellett volna mennem, de annyira már nem ment... hiába, több mint száz kiló, amúgyis nulla kondi... nem részletezem.  Na mindegy, túlélve. Tahi előtt nem sokkal kerékpárút. Nem túl hosszú, de viszonylag jó minőségű, elvben lehet tekerni. Én inkább nézelődtem. Innen már csak a fogyó energia és lelkesedés... kicsit még felvillanyozódtam, mikor Leányfalu-Szentendre határán ránéztem az órára és még csak fél hat volt. Áhhh... Otthonról Szentendréig lejöttem már 30-35 perc alatt, negyed hétre otthon vagyok. Aha, meg ahogy azt a Móricka elképzeli... elfogyott a vizem, az energiám, a ... szóval minden, képtelen voltam visszaülni a bringára, úgyhogy toltam, egészen a Korzó végéig. Ott találtam végre kutat. Onnan egy darabig tekertem, de az olcsó kesztyű most megbosszulta magát: nem tudom, hogy és mikor, de feltörte a tenyerem, istentelenül égett, fájt. Nem sokat javított a kedvemen, szóval egy darabig ismét toltam. Hülye fejjel úgy döntöttem, hogy nem megyek vissza a 11-esre és húzok el Budakalászra, inkább maradok a kerékpárútnak csúfolt szörnyűségen. Kár volt. Egy szakaszon olyan, mintha murvát szórtak volna a még olvadt bitumenre és hagyták volna belekötni. Montival nem annyira gáz, de ugye én outin járok mostanság. Remélem, nagyon nem ártott meg neki. Viszont ott végképp lehetetlen volt haladni. Utána már csak annyi volt, hogy át a 11-es fölötti felüljárón, Lupaszigeti út, természetesen a kerékpárúton, mert ugye az biztonságos... aha... Balkézről valaha eperföldek voltak, most nem tudom, mi van ott, mindenesetre egy autó jött onnan kifelé. Megállt a kerékpárút előtt, azt hittem, miattam. De nem. A távolban megjelent egy An-2-es szúnyogirtó gép mélyrepülésben, valószínűleg azt leste ez a gyökér. Mert kb. akkor értem oda az autója elé a kerékpárúton, mikor a repülő eltűnt, ez meg azonnal indult. Nagyjából 5-10 centin múlott, hogy nem lökött ki a rendkívül nagy forgalmú (naponta kb. 8-10 autó) útra, ahol épp érkezett egy autó. Innen már csak pár km szenvedés és otthon is voltam. :)

112km volt az össz megtett táv, ami egyéni rekordom. És leszámítva a helyenként gyalázatos minőségű utakat, meg a 10-esen azt a már számomra is zavaróan nagy forgalmat, nagyon élveztem, egészen Szentendréig. Hát utána már csak szenvedtem, de az mindig így van. Ami most is nagyon tetszett, hogy mennyire vigyázott rám szinte az összes gépjárművezető (személyautó, teher, kamion, busz, motor(!)), a 112km alatt találkoztam három hülyével, aki közvetlenül és eggyel, aki közvetve zavart. Közvetlenül úgy értendő, hogy közel, nagy sebességgel húzott el mellettem, szűk helyen úgy előzött, hogy nem lehetett biztos abban, hogy elfér a szembejövő mellett, kis híján leszorított, ilyesmi... De a többség nem volt türelmetlen, ha a szembejövő forgalom miatt nem tudtak kikerülni, jöttek mögöttem lépésben, míg észrevettem és elengedtem őket, sokan még meg is köszönték, hogy félreálltam. A legszebb, hogy ahol a jelek szerint tilosban járhattam, ott sem dudált egy kamionost leszámítva senki, csak mentek ugyanúgy, mint máshol. Hmmm... viszont az is igaz, hogy sokaktól eltérően engem nem zavar, ha 70-80-as tempóban húz el mellettem egy kamion, feltéve, hogy megvan a biztonságos oldaltáv. Ami számomra szokatlan, már-már ijesztő volt, az a pótkocsis, utánfutós járgányok előzése. Elmegy mellettem valami, érzékelem, hogy vége, de mire úgy érzem, hogy túlment rajtam, máris ott a következő... a pótkocsi vagy utánfutó. És több ilyen volt. Az egyik kamion volt, a másik egy SUV az utánfutón egy motorcsónakkal, meg pár sima személyautó valami általános célú vontatmánnyal. :)   Ja, a közvetetten zavaró: Megyeri hídon a feltételezhetően a max. engedélyezett sebességgel haladó autók közt megjelent egy a többinél 40-50-nel gyorsabban száguldó fekete autó, talán egy Merci. Ahogy elhúzott mellettem, utána fordultam és láttam ahogy szitál a hátulja. Egyre vártam a csattanást, de szerencsére megúszták. Nem értem, miért kell ennyire hülyének lenni. :(

Biciklisekkel alig találkoztam napközben, egy másik outis tekert el mellettem Solymáron dombra fel, kb. dupla sebességgel, mint én. Na ja, én 100+ kiló, ő nagyjából a fele. :) 
A 10-es utat ugyan a merretekerjek.hu ajánlja erre az útvonalra, én azt mondanám, hogy erre csak mazochisták menjenek, pláne országúti géppel. Nem győzöm ismételni: a környék szép (számomra, párom biztosan fikázná :) ), érdemes eljönni, de nem ártana valami kevésbé forgalmas utat találni, mert nincs hová lehúzódni és csak 2x1 sávos az út szinte végig.
Visszatérve a biciklisekre:  Leányfalunál, de főleg Szentendrén nagyon sokan lettünk úgy hirtelen. Sajnos a parti bringaút nem elég, hogy outival kissé kényelmetlen, teli volt gyalogosokkal is... most nagyon utáltam őket.Volt amelyik még morgott is a bajsza alatt, hogy miért kell félreugrálnia... (azé, me KERÉKPÁRÚT B+!)

Végül a kedvenc KRESZ táblám: Alig volt olyan út, ahol ez nem volt kirakva... elgondolkodtató: javítás helyett olcsóbb a tábla.

Aztán most pihi van... :)

 ui: voltaképp ez az egész arról szól, hogy ha nem vagy edzett bringázó és már a 30-40km-es távok hallatán is leizzadsz, nem kell kétségbeesni. Olyan utat kell eleinte választani, ahol ha félúton elfogy az erő, fel tudod tenni a bringát vonatra, HÉV-re, esetleg hajóra, így nincs az a lelki teher, hogy mi lesz, ha nem bírod és 8-12 óra alatt meg lehet tenni akár 100km feletti távokat is.

Update (2018.10.07) : az imént fedeztem fel, hogy egy facebook csoportban valaki megosztotta ezt a posztot. Egy kicsit retardáltnak tűnő fazon azon vergődik, hogy "ha nem közlekedésre alkalmas géppel teker, azt ne közúton tegye, hanem zárt sportpályán, magánúton, stb." - ezúton tájékoztatnám a dagadt seggű autóst, hogy a biciklim fel van szerelve mindennel, amit a jogszabály előír, a küllőprizmák kivételével, mivel a küllőim viszonylag egyediek, nem lehet ilyesmit rászerelni, cserébe sötétben nem járok vele. Hogy az István a királyt egyik szereplőjét idézzem: "Szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát...". Ugyanezen zseni írja: "Másfelől, ha az úton kerékpárost észlelsz és úgy gondolod, hogy a kerékpáros nem szabályosan tartózkodik ott, akkor a kölcsönös bizalom elve nem áll fent és neked a kialakult dinomen közlekedési helyzet szerint kell közlekedned. A kerékpáros szabálytalansága nem ment fel a szabálykövető közlekedés alól." - ha netán az illető ezzel arra céloz, hogy nyugodtan átgázolhat a szabálytalannak ítélt biciklisen, akkor javasolnám, hogy adja vissza a jogsiját - ha egyáltalán van olyanja. :D Ja, apróság, de talán fontos: úgy tűnik, nem csak én nem láttam a bringázni tilos táblát, mert kikerült a streetview-ra egy a poszt írásakor látottnál 6-7 évvel frissebb állapot és azon már nincs nyoma a bringázni tilos táblának, szóval nem én voltam figyelmetlen a jelek szerint. :)   B verzió, hogy nem ott van, ahol az openstreetmap-re épülő merretekerjek.hu jelzi...

Bringatúra elnapolva - köszi Sziget

El akartam menni a Duna-kanyarba. Nem fog összejönni, mert kialvatlanul nem akarok nekivágni, viszont kb. éjfél óta esélyem sincs az alvásra. Azt hiszem, nem csak nekem. Szól a Sziget. Nem elég, hogy a koszos csürhe elfoglalja a sziget környékén lévő, viszonylag nagyforgalmú kerékpárutakat, szokás szerint "határértéken" belül düböröghet annyira (feltételezem) a nagyszínpad, hogy csukott ablakok mögött óránként többször is felébredek rájuk. Az elvtársak szerint viszont minden rendben van, ki nem szarja le azt a pár ezer munkába járó budapestit, akik egy héten át kénytelenek ennek a csürhének a zaját elviselni, mert a tulajdonosok bevételei fontosabbak, mint Észak-Budapest lakóinak a nyugalma. Bezzeg, ha a csúti takony kertje mellett szólna ugyanez, milyen gyorsan elhallgattatnák!

 

Út (nem)ajánló

Ha nincs országúti bringád, akkor valószínűleg nem tudod, mennyire gázosak a hazai (na jó, a budapesti) utak. Egy erősebb bringával, trekkingre, pláne MTB-ra való kerekekkel és gumikkal persze járható a legtöbb út, ha valami jobb gumi és teleszkópos első villád van, akkor max. a sár lehet akadály itt a környéken. Hát 7-8 barra fújt, 23-25-ös országúti gumikkal...  Elég egyszer kipróbálni mondjuk az úgynevezett kerékpárutat a Chinointól indulva a Berlini utca - Tatai utca - Dévényi utca - Vágány utca útvonalon, hogy többé ne akarj arra menni. Montival nyugodtan "száguldoztam" itt már tizenöt éve is, outival... hát nem annyira, ez nem bírja. És persze lehet tenni magasról a KRESZ-re, azzal mentegetve magunkat, hogy a kerékpárút használhatatlan, de a Berlini utca és a Tatai utca, úgy rémlik, nem csak a járda-kerékpárúton tragikus... a vele párhuzamos utca valamivel jobb lenne, épp csak egyirányú Újpest felé... nem igazán tudok értelmes alternatívát, ahol min. 25-30-as tempóban lehetne haladni. Talán a Lehel utca jó a Béke térig, de ha a Ligetbe vagy legalább az irányába indulsz... azért mégis kerülő és onnan megint elé ramaty az út. Tud valaki jobbat az Újpest-Hősök tere viszonylatra?

Vagy... Szentendre... szeretek lejárni. De hogyan? Az Eurovelo6 Európa szégyene. Leérsz a Megyeri hídról, egy rövid, elfogadható szakaszt követően lyuk hátán lyuk, még mountain bike-kal is necces. Rámentem, de kilométereken át tolnom kellett a biciklit a betonút kátyús maradványain, meg egy darabon a földúton is. Legközelebb a Szentendrei út mentén lévő kerékpárúton(?) mentem. Egy fokkal jobb, de országútival... hát jobb elkerülni. Ellenben ha a Szentendrei (pardon, a 11-es) útnál tovább mész Budakalász felé a körforgalomig és ott a budakalászi Szentendrei úton indulsz el, az viszonylag kis kitérő, napközben szinte nulla forgalommal, a gyorsabb haladással simán be lehet hozni a kerülő miatt elvesztett pár percet (28-30km/h a 10-15 helyett esetemben). Egy apró gondom volt, talán csak figyelmetlen voltam, de ahol ez az út a 11-esbe torkollik, kicsit furcsán vannak az útburkolati jelek. A piros lámpa miatt állt előttem két autó, lehet, hogy ők takartak el valamit, de úgy láttam, a belső sávból lehet balra, Szentendre felé fordulni, a külsőből meg egyenesen és jobbra... csak az a baj, hogy egyenesen nincs hová... :D

Folyt. köv.

 

süti beállítások módosítása