Két keréken, országúton, országútival

Két keréken, országúton, országútival

Naplás tó

2018. szeptember 16. - Le a spammerekkel

Kicsiny kirándulás Budapest határain belül: IV. ker.-ből a Naplás tóhoz. Az eleje rémálom szokás szerint, a rettenetes minőségű utak miatt, de a XVI. kerületbe érve, a Szlovák úttól már nem volt olyan vészes, elérve a Szilas-patak kerékpárutat meg végre egy kulturált város kerékpárútján éreztem magam. Sima, széles, voltaképp szép környezetben, szóval *****-os. Fura: útközben azon filóztam, hogy ennek a bringaútnak az építése egy olyan természetrombolás volt, amit el tudok fogadni, mert jutott egy kis természetközeli élmény azoknak a városlakóknak is, aki nem képesek 5-10km-nél hosszabb biciklis kirándulásokra. Erre itthon mit látok? A Kerékagy blog vonatkozó posztja alatt valaki épp ezt a rombolást nehezményezte. Nem mondom, hogy nincs igaza, de itt viszonylag kevés dolog sérülhetett, miután elkészült az út, talán a legtöbb dolog helyreállt.   Nincs olyan érzésem, mint akkor, amikor egy-egy újonnan épült parkban járok, ahol mindennek olyan épített, műanyag fílingje van. Igaz,, már a tó felett, de még valami gém-féleséget is láttam (bakcsóra tippeltem, de tévedhetek), amint beszállt a parti fák közé, majd kirepült és hangosan veszekedett egy láthatatlan másik madárral, igaz, ez viszonylag távol van a kerékpárúttól. Ez inkább olyan, mintha egy városon kívüli bringaút lenne, mondjuk a Dunabogdány-Tahi közti szakasz, csak piciben.
Hát a vége és a Naplás tó közti kb. 350m-en visszatér a rémálom, de túlélhető és remélhetőleg előbb-utóbb rendbe teszik majd azt is.
Jó lenne, ha körbe lehetne járni a tavat, de úgy tűnik, a túlpart fokozottan védett terület lehet. Vagy csak senkinek sem jutott eszébe, hogy oda is építsenek némi járdát...


Hazafelé kicsit lejtős volt az út, még valahol az elején megelőzött egy MTB-s srác, én meg úgy döntöttem, jó lesz egy kis "száguldás", nem tudom, mennyire illendő ilyesmit csinálni, de "ráragadtam" és az ő tempójában tekertem, tőle pár méterre lemaradva. Olyan harmincas átlagot mentünk, mínusz pár lassítás a gyerekes biciklisek mellett. Ha illetlenség volt amit csináltam, akkor 1000bocs, kedves ismeretlen.
Oda-vissza, beleértve a kitérőket, eltévedéseket stb. is, kb. 36km volt a mai túratáv. Nem sok, de mára épp elég.

Apróság, de... ahhoz képest, hogy több helyen ki van téve, hogy biciklizni SEM szabad a gáton, rengetegen bicikliztek ott is.

ui: félreértéseket megelőzendő, a "rémálom" minőség outival értendő, MTB nyergében ezek még simán vállalható utak, egy-két nagyobb kátyút leszámítva. Hát 8 baron, a gyári súlylimitig terhelt bringával nem annyira...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ketkerekenoutival.blog.hu/api/trackback/id/tr6614243739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása