Eddig kétszer áztam el bringán. Egyszer 15-20 éve, munkából hazafelé jövet. Akkor volt nálam esőköpeny. Nyakig sárosan, de hazaértem úgy, hogy azért a ruhám viszonylag száraz maradt.

Pont ma egy hete elindultam világot látni. Esőkabát itthon maradt, mert minek az? Végülis... tényleg felesleges lett volna cipelnem. Pontosan ugyanott kapott el a felhőszakadás, ahol sok évvel ezelőtt. Meleg volt, jég nem esett, szél sem fújt különösebben, lesz****... szóval lesz-ami-lesz alapon, mobilt bevágtam a hátizsákba, felhúztam rá az esővédő huzatot, aztán elindultam hazafelé. Látótávolság kb. két méter, néha még annyi sem. Szemüvegen nincs ablaktörlő, így gyakorlatilag használhatatlan, de legalább nem sok víz jutott a szemembe. Bármerre megyek, patakok... nem érdekel, zuhanyoztam már hideg vízben. Kitartás! :D  

Az eredmény érdekes volt: kb. három kilométert tettem meg úgy húsz perc alatt, ha jól számolom, a bringám legnagyobb meglepetésemre nemhogy mocskos lett volna, úgy nézett ki, mintha most hoztam volna ki a boltból. :) Egyedül a láncot kellett alaposan letakarítani, mert azon látszott némi sár, lehullott, felvert levelek stb. Az összes ruhámból folyt a víz. Szó szerint. (nem bringás cuccban voltam a cipőt kivéve)  De talán épp a cipők jelezték a legjobban, mennyi víz folyt le rajtam: több mint másfél nap kellett, hogy megszáradjanak... :)

Ja, természetesen, amint elértem a házunk kapuját, az eső elállt... kívül. Bent, ki tudja, honnan, ömlött a víz a folyosóra a mennyezetről. :)