Rákospalota, Pozsony utca, Károlyi Sándor utca sarok. Piros lámpa. Én a Károlyin várok a zöldre, mögöttem gyűlnek a kocsik. Zöld. Elengedem az autókat, majd szépen, lassan gurulok át a villamos síneken. Szemből balra fordulna egy autó, a sofőr meg ordít valami olyat, hogy "MI A FASZT TÖKETLENKEDSZ MÁR?". Szegénykém vesztett vagy öt másodpercet az életéből, amennyivel lassabban mentem át a kereszteződésen. Na ez se ült biciklin életében. Sajnos nincs lánctalpam,  így a biciklim nem szereti az ilyen mértékű egyenetlenségeket...

De az se rossz, amikor ugyanitt a balra kanyarodó jármű jobb oldalán tolakszik a másik négykerekű, mert neki sürgős dolga van jobbra...  Sokat szidom a bicikliseket, gyalogosokat is, de egyszerűen hajmeresztő amit néha a járdán és kerékpárúton kívül látok.

1. Tekerek át a Megyeri-hídon, legurulok a budai oldalon és látom, ott álldogál egy srác a bringáján, mint aki azon gondolkodik, hogy hányjon vagy elájuljon. Odagurulok, hogy megkérdezzem, nem kell-e segíteni. Mikor mellé értem, már majdnem megszólítottam, mikor odafordult hozzám, hogy miben segíthet... semmi gondja nem volt, csak a kormányra szerelt mobilján matatott igencsak elmélyülten. :D

2. Fejembe vettem, hogy megnézem a Rákospalotai körvasút sor elnevezésű utcát, járható-e országútival, utána meg irány a Városliget. A Szerencs (Újpesten Elem) utcai vasúti átjárón  át akartam megközelíteni. Gondosan kivártam, hogy minden autó, mindkét irányból átjusson a vasúton, akkor toltam át a biciklimet az út túloldalára. Kis híján egy biciklis alá sétáltam, mert őt nem vettem észre.  Ezerszer elnézést kérek, félreállok az útjából, felülök a bringára és hajrá, előre. Előttem egy gyanúsan ismerős biciklis. Na nem baj, majd megelőzöm... aham... csakhogy az út olyan szar, hogy outival ezen nem megyek gyorsan. Ergo maradtam a hölgy mögött úgy húsz méterrel... sajnos olyan hangos a bringám racsnija, hogy szerintem elég hamar az idegeire mehettem részben a puszta zajjal, részben azzal, hogy "követem".  Na mindegy... valahol az Erzsébet királyné útjánál sikerült normál tempóra kapcsolni és megelőzni. Az út végefelé ott egy bringabolt, eszembe jutott, hogy kesztyűt keresek, hátha... épp csak leállítom a bringám, befut a biciklis hölgy, akit kis híján fellöktem és hosszan "követtem". Ő is abba a boltba jött. :D (aztán hogy ő mindebből mit látott... nekem elég ciki volt)

3. A fenti után hazafelé, szintén Erzsébet királyné útján... útszűkület vagy csak egy parkoló teherautó, már nem tudom, csak valamiért lelassítottam, hogy elengedjek pár autót. Közben mögém ért egy biciklis. Indulok el szép lassan, hogy ő is el tudjon menni mellettem, de valami furcsa zajt hallok a hátsó kerék irányából... nézegetem a bringám, hogy már megint mi a lóizé van... erre megszólal a mögöttem jövő és valami olyat mond, hogy "Innen jön", aztán elgurult mellettem és tényleg... az ö biciklije adta ki azt az "izgalmas" hangot :D

4. Úgy tűnik vannak hiányosságaim KRESZ ismeret terén... az M3 bevezetőre tényleg fel lehet menni biciklivel, ha nem zavarnak a 80-nal menő autók?? Tiltó táblát, autóút táblát szintén nem találtam. Van valami tiltás, amihez nem kell tábla és érvényes ott?

Eddig kétszer áztam el bringán. Egyszer 15-20 éve, munkából hazafelé jövet. Akkor volt nálam esőköpeny. Nyakig sárosan, de hazaértem úgy, hogy azért a ruhám viszonylag száraz maradt.

Pont ma egy hete elindultam világot látni. Esőkabát itthon maradt, mert minek az? Végülis... tényleg felesleges lett volna cipelnem. Pontosan ugyanott kapott el a felhőszakadás, ahol sok évvel ezelőtt. Meleg volt, jég nem esett, szél sem fújt különösebben, lesz****... szóval lesz-ami-lesz alapon, mobilt bevágtam a hátizsákba, felhúztam rá az esővédő huzatot, aztán elindultam hazafelé. Látótávolság kb. két méter, néha még annyi sem. Szemüvegen nincs ablaktörlő, így gyakorlatilag használhatatlan, de legalább nem sok víz jutott a szemembe. Bármerre megyek, patakok... nem érdekel, zuhanyoztam már hideg vízben. Kitartás! :D  

Az eredmény érdekes volt: kb. három kilométert tettem meg úgy húsz perc alatt, ha jól számolom, a bringám legnagyobb meglepetésemre nemhogy mocskos lett volna, úgy nézett ki, mintha most hoztam volna ki a boltból. :) Egyedül a láncot kellett alaposan letakarítani, mert azon látszott némi sár, lehullott, felvert levelek stb. Az összes ruhámból folyt a víz. Szó szerint. (nem bringás cuccban voltam a cipőt kivéve)  De talán épp a cipők jelezték a legjobban, mennyi víz folyt le rajtam: több mint másfél nap kellett, hogy megszáradjanak... :)

Ja, természetesen, amint elértem a házunk kapuját, az eső elállt... kívül. Bent, ki tudja, honnan, ömlött a víz a folyosóra a mennyezetről. :)

Több év kihagyás után idén vettem egy országúti kerékpárt és újra biciklizni kezdtem. Korábban nagyon sokáig mountain bike-kal jártam, nem tűnt fel, mennyire ócskák a magyar utak. Most látom. Szégyen. Na mindegy, a poszt most másról szól. A közlekedési kultúráról akartam megemlékezni. Sok pozitív dolgot láttam az elmúlt másfél hónapban, pl. hogy a legtöbb autós, főleg a teherautót, kamiont vezetők mennyire óvatosan előznek, sok esetben lassítanak is, mikor kikerülnek, aminek külön örülök, de... van kisebbség is sajnos.

Ma, valahol  Pólus mögött egy kis mellékutcában, ahol szó szerint folt hátán folt az úttest, kerülgettem a repedéseket. Sok autó elment mellettem, míg az egyikből kiordít a sofőr, hogy takarodjak a járdára. Szerencsére parkolót keresett, így utána tudtam menni. Megálltam mellette és udvariasan megkérdeztem, mióta van jogsija, hogy a járdára akar zavarni egy kerékpárost? Persze gyorsan elkezdett mellébeszélni és magyarázni, hogy az út közepén voltam. Próbáltam volna felvilágosítani, hogy a szigorú jobbra tartást kivették a KRESZ-ből, akár a terelő-/záróvonal mellett is mehetek a jobb szélső sávban. Csakhogy közbeszólt az anyósülésen ülő nő: "ákár el is csápháttuk vóna az áotóval". Itt adtam fel... Az ilyen minek ül volánhoz, és miért hagyja, hogy a neje/anyja/anyósa belepofázzon olyasmibe amiről semmit sem tud?

Kicsit odébb a Szentihályi úton. Én laza 35-40-es tempóban gurulok (értsd: lóg a belem, de muszáj :D), látom, hogy zöld a lámpa, de az előttem haladó autó hirtelen fékez a zebránál. Én is lassítok, akkor látom, hogy egy kétlábú tehén a piros jelzés ellenére vonul át a zebrán. És nem is akarja észrevenni, hogy van pár autó az úton... gyalogosként, ha üres az út minden irányból, én sem várok a piros miatt, de ha van forgalom, akkor kivárom a zöldet, biciklivel forgalomtól függetlenül is. Neki vajon mi volt olyan sürgős, hogy egy viszonylag forgalmas helyen lelépett az autók közé??

Tegnap, szintén Szentmihályi út, a benzinkútnál. Gyalog vagyok, várom, hogy zöld legyen. A piros eltűnik, a zöld ugyan nem világít, de a balról jövő autó megáll, biztos rossz a lámpa, elindulok, de valami furcsa, mert minden irányból indulnak az autók. A túloldalra érve körülnéztem: minden lámpa sötét, ahogy a legtöbb sofőr is: ugyan ott a macisajt a Rákos út és a Fóti út végén, de a valamiféle üzemzavar miatt lekapcsolt lámpákkal (a sárga sem villogott) nem törődtek, úgy mentek, mintha zöld lenne... mint a birkák... Csoda, hogy nem lett belőle baleset. Bementem a kútra, mire kijöttem, a lámpák újra működtek,helyreállt a rend. De lámpa nélkül miért ignorálta mindenki a táblákat???